Egyesületünk

Demeterné Nyeste Erzsébet
Hencz Zsolt
Síposné Horváth Anita
Barna Róbert
Győri Kálmán
Szabó Angelika
Tóthné Kiss Judit
Kovács József

Csetnekiné Halász Erika
Tarnóczi József
Majoros János

Balázs János
Ádámné Molnár Andrea 
Kápolnai Mariann

A Dél-borsodi LEADER Akciócsoport (HACS) 2007-ben alakult meg 37 településből álló tervezési területtel, ami 2023-ban is változatlan formában kapta meg az Irányító Hatóság előzetes elismerését. Az akciócsoportból 2008-ban alakult meg a Dél-borsodi LEADER Egyesület, amely sikeresen megvalósította 2007-2013 és a 2014-2022-es ciklusra vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiáját (HFS). A 2023-2027 évre szóló HFS előkészítéséhez 16 éves tervezési tapasztalattal indult neki a helyi közösségünk. Elmondható, hogy az elmúlt tervezési ciklusok alatt a helyi közösség térségünkben folyamatosan erősödött, kialakultak térségi kapcsolati hálók, szférák közötti együttműködések, partnerségek. A HACS működtetéshez kapcsolódó tevékenységek mellett, a HACS legfontosabb feladata a helyi közösség motiválása, aktivizálása és segítése úgy, hogy az új lehetőségek, ötletek felszínre kerüljenek és megvalósuljanak a HFS céljainak megfelelően.

Térségünk természeti adottságai kedvezőek, hiszen természetes folyó vizekkel, védett természeti értékekkel és termálvíz készlettel is rendelkezik, ami a turizmust, mint az egyik fontos gazdasági szektort erősíti. A helyi termelők és a turisztikai szolgáltatók számának növekedése jellemző térségünkre, ami köszönhető a célzott pályázati felhívásainkon való sikeres részvételnek és megvalósításnak is.

Dél-borsod gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, amik elsősorban a néphagyományokon és a népművészeten alapulnak, ezek ápolásában a helyi civil szervezeteknek kiemelt jelentősége van. A térségben nagyszámú civil szervezet működik aktívan. Jelenlétük fontos szerepet játszik a közösségépítésben, a helyi hagyományok ápolásában, és megőrzésében, mellyel öregbítik a települések és a térség hírnevét.

A Dél-borsodi értéktár adatbázisban való böngészés segíti feltérképezni a HACS területén található élő hagyományőrző csoportokat, kézműveseket, népművészeket, helyi termék előállítókat, épített örökségeket és szálláshelyeket.  

Bízunk abban, hogy a térség erősségeinek kihasználása mellett egy „Élhető, versenyképes Dél-borsodért” dolgozhatunk Önökkel együtt.

Kérjük, hogy látogassák oldalunkat és ha idejük engedi jöjjenek el, fedezzék fel Dél-borsod kincseit!

Tájékoztató az egyesület tagfelvételéhez

Alapszabályzat 3.§

(1) Az Egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek. A tag személyére az Egyesület tagjai javaslatot tehetnek. A felvételi eljárás a tagjelölt aláírt belépési nyilatkozatának az Egyesülethez történő eljuttatásával kezdődik, amelyhez csatolni szükséges az Egyesület legalább 2 tagjának írásos ajánlását.

(2) Az Egyesületnek tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet, aki egyetért az Egyesület céljaival, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen fizeti a tagdíjat és felvételéhez a Közgyűlés a jelenlévők egyszerű többségével hozzájárul.

(3) A rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok felvételéről az alapszabály 6.§ (3) bekezdése alapján Elnökség határoz. Fellebbezés esetén a tagfelvételről a Közgyűlés dönt. Rendes tagság esetén a tagfelvétel előfeltétele magánszemélyeknél a 18. életév betöltése. Tiszteletbeli tag az, aki az egyesületet szakmailag, erkölcsileg, anyagilag támogatja, és az elnökség tiszteletbeli tagként felveszi.

(4) A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

Az Alapszabályzat a Dokumentumtárból letölthető.

Belépési nyilatkozat

Ajánlás új tagnak

Az Akciócsoportot 37 település alkotja, melyek közül Mezőcsát és Mezőkeresztes rendelkezik városi ranggal. Az akciócsoport területén két 10000 fő feletti város, Mezőkövesd és Tiszaújváros található. A térséghez a legközelebb Miskolc nagyváros, mint megyeszékhely található. Autópályán a térségből gyorsan elérhető Nyíregyháza és Debrecen nagyvárosok is. Az akciócsoport tervezési területe 4 járást érint, a Mezőcsáti Járás mind a 8 településével és járásszékhellyel, a Mezőkövesdi Járás 11 településsel, a Tiszaújvárosi Járás 14 településsel, míg a Miskolci Járás 4 településével képviselteti magát. A városokban élők száma 9512 fő (teir2021). 2000 fő fölötti a lakosság száma 6 településen, míg a lakosok száma nem éri el az 500 főt 8 aprófaluban. A térség településszerkezetét vizsgálva 62%-os részaránnyal az 500-2000 fő közötti lakost számláló kisfalvak dominálnak.

A térség legfőbb természeti erőforrása a Tisza. A Tisza mellett jelentős tájszervező tényező a Hejő, a Hernád és a Sajó folyók is. Az említett folyóvizek mentén rét- és legelőgazdálkodásra alkalmas réti öntéstalajok alakultak ki. A térség legjelentősebb védett természeti értékei közé a Borsodi Mezőség és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet tartozik. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet az ősi Tisza part képét idézi jellegzetes növény-és állatvilágával, tájkaraktere puszta és mocsár. A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet jellegzetes alföldi táj képét idézi, „Kis-Hortobágynak” is nevezik. Állatvilága igen gazdag ritka és védett fajokban. A rét-és legelőtalajok mennyisége kedvező, a gyepterületet legeltetéssel hasznosítják. A tájvédelmi körzeten kívül a szántóterületek az uralkodóak, amely területeken legnagyobb arányban a kalászos gabonákat vetik, jellemző termesztett növény a kukorica, napraforgó és az őszi káposztarepce is. A kertészeti ágazaton belül a zöldség-és gyümölcstermesztés kiemelkedő Mezőcsát és környező településein. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Tiszavalki Madárrezervátum a világörökség része, a Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egyik KEOP-os projektjéhez kapcsolódóan alakította ki a Szélkiáltó tanösvényt Tiszabábolna határában, mely a Borsodi- Mezőség Tájvédelmi Körzet élővilágát, élőhelyeit és kultúrtörténeti értékeit fűzi fel egy 15 km hosszú bemutatóútra. A tanösvény mellett madárvárták is várják az idelátogatókat. A Bükki Nemzeti Park legújabb (2017) fejlesztése a Batúz-tanya Természetvédelmi Kezelési Központ, amelynek keretében Extenzív tartástechnológiára alapozott állattartó telep a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet védett gyepterületeinek kezelésére és fenntartására. A telep a Furioso - North Star fajtájú ló génmegőrző központ, de jelenős a magyar merino juh állomány is.

A Natura 2000 program keretében az európai szintű természetvédelem értékei között több területet tartanak nyilván térségünkből. Kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület például a Girincsi Nagy-erdő, Hejő mente, Tiszakeszi Morotva, Kesznyéteni Sajó-öböl, különleges természet megőrzési terület a Mezőcsáti Rigós. Több településen található helyi védettséget élvező különleges látnivaló, például Mezőkeresztes főutcáján található „100 éves összeboruló fasor”, a borsodivánkai mocsári ciprus, a védett törökmogyoró Sajóörösön, valamint a girincsi, hejőbábai és sajóörösi kastélypark töredékek.
Az akcióterület több települése is a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik, ezért ezeken a településeken árvízvédelmi feladatokkal is meg kell küzdeni. Az alföldi települések mélyen fekvő területek, így a belvíz és a belvíz elleni védelem fokozottan jelentkezik az Akciócsoport ezen településein. A szántóföldi növénytermesztést több helyen akadályozhatja, veszélyeztetheti belvíz vagy árvíz. Számos településen vált szükségessé a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, meglévők felújítása és bővítése. A térségben bányatavak is találhatóak, a Tisza folyószabályozásának köszönhetően pedig néhány településen holtág is fellelhető. Tiszabábolnán, a Szajlai- holtág fürdőzésre alkalmas terület, valamint Hejőkeresztúron, a „Vitorlás kemping és strand” a szabadvízi fürdőzés kedvelőinek nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A feltárt termálvízkészletek nagy része nem hasznosított. Az akciócsoport települései közül Mezőcsáton működik termálfürdő, vize nátrium-hidrogénkarbonátos, mely jótékony hatású. A fürdő 2021-ben felújítva, megújult arculattal várja a pihenni vágyókat.

A társadalom állapota és a gazdaság helyzete szorosan kapcsolódik egymáshoz. A Dél-borsodi Akciócsoport településeinek túlnyomó részén még mindig kifejezetten magas az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen lakosság aránya, ez meghatározza a térség foglalkoztatási adatait. Az akciócsoportunk területén a nyilvántartott álláskeresők száma 2021-ben 2619 fő volt.

A regisztrált vállalkozások számát tekintve 2017-től folyamatos növekedés jellemző az országos, a megyei és a térségi adatok tekintetében is. Az Akciócsoport területén regisztrált vállalkozások száma 4724 db (TEIR GFO14,2021. dec.31.), ami növekedést mutatott az elmúlt 5 évet tekintve. Tiszadorogma, Szentistván, Négyes településeken a legmagasabb a regisztrált vállalkozások száma.

A nehézipar területei közül a vegyipar, vas- és acélipar, valamint a gépgyártás elsősorban a nagyobb városokban koncentrálódik, mint Miskolc, Tiszaújváros és Mezőkövesd. Az Akciócsoport területén a működő vállalkozások száma az ipar-építőiparban nőtt jelentősen. Ezen vállalkozások leginkább a nagyvárosok vonzáskörzetében elhelyezkedő településeken találhatóak, mint például Borsodivánka, Ónod, Hejőkeresztúr, Sajószöged, Tiszapalkonya, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Tiszakeszi, Tiszatarján. Az élelmiszeripar ágazatai közül néhány kisebb üzem fellelhető a térségben, az utóbbi években több helyi élelmiszer termék előállító jelent meg (Borsodivánka, Kesznyéten, Mezőkeresztes, Mezőcsát). Tiszapalkonyán malom működik, Gelejen tejipari termékeket állítanak elő. A mezőcsáti járásban több önkormányzat hozott létre élelmiszer készítő üzemet. Tiszatarjánban létrejött a „Tarján Kincse” húsüzem, Gelejen pedig a „Gelej ízei” savanyító üzem. A térség helyi termékeinek forgalmazásának elősegítésére az elmúlt ciklusban elkészült Mezőcsáton a korszerű piactér, valamint kialakításra került egy ipari parki terület épületekkel, infrastruktúrával, ahol már megjelentek az első vállalkozások is.

A térség jellemzően mezőgazdasági beállítottságú, állattenyésztéssel (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) halászattal, méhészettel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. A térség kertészeti ágazatában a gyümölcstermesztés számottevő, a zöldségtermesztést főként kistermelők végzik. A működő mezőgazdasági vállalkozások számában is a kismértékű növekedés mutatkozott, regisztrált őstermelők száma 1362 db a HACS területén. Borsodivánka településen a Jura-Plussz Kft. gépészeti vállalkozás folyamatosan fejleszt, ezáltal itt is új munkahelyek teremtődtek.

A Tisza-menti települések értékes természeti és kulturális adottságokkal rendelkeznek, ezt kihasználva szép számmal épültek az elmúlt időszakban a falusi szálláshelyek, a turizmus infrastrukturális feltételei is javultak, de továbbra is hiányosak. Eddig a Tisza-menti településeken jelent meg a szálláshely szolgáltatás jellemzően Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszavalk, Szentistván és Tiszakeszi településeken. Az elmúlt tervezési ciklusban a „nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja” és a LEADER turisztikai felhívásnak köszönhetően szálláshelyek létesültek Mezőnagymihály, Gelej, Mezőcsát és Hejőpapi településen is. A TOP-és MTÜ pályázatoknak köszönhetően több turisztikai attrakció is létrejött a Tisza-mentén (Tiszabábolna-szabadstrand, nyaralóhajó megállópont és csónakkikötő, Tiszadorogma, Tiszakeszi, -nyaralóhajó megálló pont). Tiszavalkon kedvtelési célú csónakkikötő üzemel, és nemrégiben felújításra és átadásra került a Nagy Lilik Kilátó. Ezeken a településeken további fejlesztési lehetőség az idegenforgalmi infrastruktúra összehangolt fejlesztése, a turisztikai szezon meghosszabbítása az elő- és utószezon erősítésével. Ugyanakkor az Akciócsoport Tisza-menti és mezőségi településeit leszámítva a térség más (Sajó-Hernád menti) településein a turisztikai fejlesztések még nem számottevőek, szükséges a megfelelő turisztikai adottsággal rendelkező térségekben ilyen irányú beavatkozások generálása. A turisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez hozzájárulhat, hogy a térségen áthalad az M3 autópálya, és a Tiszán 3 településen van kompközlekedés is. A térségben Mezőcsáton az elmúlt ciklusban megújult a termálfürdő és uszodával is gazdagodott.